Azt tudtuk, hogy a #műanyagmentesjúlius nehéz lesz, de azt nem, hogy lehetetlen! És azért ez elképesztő dolog, igaz? Mármint nem az, hogy műanyag nélkül nem tudunk létezni, hiszen fantasztikus találmány, ami rengeteg szempontból megkönnyítette az életet, hanem az, hogy egyszer használatosnak címkézett zacskók és címkék és csomagolások folyamatos halmozásával töltjük a mindennapjainkat, sokszor elkerülhetetlenül. És ez mostanra kezdett igazán nyomasztóvá válni. Erről szól az új cikkem - és rengeteg pozitív kezdeményezésről! 

stella.gifFotó: Stella McCartney©

Stylistként azt gondolnátok, az a feladatom, hogy minél inkább propagáljam a ruhavásárlást, de épp ellenkezőleg. A saját gardróbom is korlátozott, amely minden szezonban alapdarabokra fókuszál, és igyekszem úgy tanácsot adni másoknak is, hogy a minőségre, és ne a mennyiségre fókuszáljunk, és tudatosan építsük a ruhatárat, jól kihasználható alapdarabokkal, amiket igazán szeretünk.

mark.jpg

Nagyon figyelem azokat a kezdeményezéseket is, amelyek segítik, hogy a divatipar fenntarthatóbb legyen, hiszen ez a NEGYEDIK legkörnyezetszennyezőbb iparág a világon. Nem csak a ruhák előállítása mérgezi a környezetet, de a túltermelés miatt nagy részük viselés nélkül köt ki szeméttelepeken, ami rendkívül elszomorító. 

porter.jpgA Net-a-Porter 2018-as nyári magazinja Anja Rubik modellel, amely a divatipar környezetszennyező hatásaira fókuszált. - Fotó: Mario Sorrenti - Porter©

Hogy lássatok számokat is, csak az Egyesült Királyságból 300.000 tonna ruha került a szemétbe 2016-ban. És tudjátok, hogy egyetlen mosásnyi poliészter tartalmú ruhával 700.000 mikroműanyag kerül a vizekbe? Bizony, az évente összesen fél millió tonna a tengerekben. 1 kg pamut előállításához pedig nagyjából 10-20.000 liter víz szükséges, és mindössze 1 póló vagy farmer jön ki belőle. 

De vannak szerencsére jó hírek is!

Vannak olyan márkák, amelyek észrevették, hogy változásra van szükség, és a tettek mezejére léptek. Mutatok is néhány szuper, környezettudatos terméket és márkát, amik segítenek kevésbé terhelni a Földet!

Katt a galériára!

Nagyon örültem például, mikor meghallottam, hogy az évente kismillió friss minikollekcióval jelentkező Zara, amelyik az egyik legtöbbet felmerülő név, ha a divatipar káros hatásairól van szó, újítani fog: ők az első fast fashion lánc, akik azt ígérik, 2025-ig elérik, hogy új kollekcióik kizárólag fenntartható anyagokból készüljenek.  Anyacégük, az Inditex piacvezető a fast fashion területén, és a vállalást más márkáikra is kiterjesztették: a Zara Home, a Massimo Dutti és a Pull&Bear esetében is fenntartható anyagokra váltanak állításuk szerint.

zara.jpegFotó: Zara©

Szintén örvendetes, hogy a H&M több mint 100 millió PET palackot hasznosított újra poliészter szövetként, a hazánkból nemrég kivonult Marks&Spencer kitűzte célként, hogy csak akkor használ műanyagot, ha annak egyértelműek az előnyei az adott szituációban, a német Tchibo pedig idén dobta piacra második óceáni hulladékból készült sportkollekcióját. 

A magyar márkák közül kiemelném a 2005-ben alapított Nanushkát, akik 2018-as elő őszi-téli kollekcójukban mutattak be egy mosógépben mosható, steppelt vegánbőr pufidzsekit, és egyébként is előszeretettel dolgoznak vegánbőrrel az állati bőrök helyett. 

nanushka.jpgFotó: Nanushka©

De a luxusmárkák is igyekeznek lépést tartani: a Chanel nemrég befektetett egy zöld vegyipari cégbe, az Evolved by Nature-be, amely előállított egy fenntarthatóan készülő folyékony selymet, amit más anyagokkal lehet innovatívan kombinálni. 

Stella McCartney brit tervezőnő éllovas a hasonló, környezetkímélő projektekben, akár saját, vegetáriánusnak mondott, állati szőrme-, bőr- és tollmentes márkájáról, akár kollaborációkról van szó. Az adidas-nak készült legújabb, limitált szériás kollekciójában egy új anyagot vetettek be, a NuCycl™-t, ami egy olyan technológiával készül, amelynek során használt ruhadarabokból állítanak elő új, magas minőségű textilt. Az Infinite Hoodie, a 2 új prototípus egyike, 60%-ban ebből az anyagból készül, 40%-ban pedig organikus pamutból, ami a szeméttelepekre került volna.  

adidas-by-stella-mccartney-infinite-hoodie.jpg

A Prada új, Re-Nylon kézi- és hátitáskái az Aquafillel közösen készülnek, az általuk gyártott Econyl anyagból, amely óceánokban és szemétlerakókban felhalmozott szemét, textilhulladék és akár régi szőnyegek felhasználásával jön létre.

prada.jpegFotó: Prada©

Giulio Bonazzi, az Aquafil cég elnöke így fogalmazott:

A jövő nagy kihívása, hogy a cégek által készített termékek használat után visszakerüljenek hozzájuk, ahol azokat új termékekké lehet átalakítani. Nem csak arról van szó, hogy el kell hagyni a műanyagot, hanem magát a tervezés folyamatát kell újragondolni. Mi történik a ruhadarabokkal az életciklusuk végén? Mert ha szemétként végzik, akkor jobb, ha elő sem állítjuk.

A műanyag sajnos egy olyan anyag, amit ha megalkottunk, örökre velünk marad. De mennyivel jobb akkor már, ha a rengeteg eldobható PET-palack textil formájában új életet kap, és lehet belőlük jóganadrág, pufidzseki vagy épp menő sportcipő? 

everlane-inline-20180913_dbaum_everlane_editorial_renew25036_cmyk.jpgFotó: EVERLANE

A divathetek közül az új utak keresése és az öko szemlélet leginkább a Helsinki Fashion Weeket szövi át, ahol 2019-től betiltották a bőr használatát, ami a designereknek is izgalmas kihívás volt. Ebben segít például a kint megismert duó, a félig magyar Géza és társa, Manuel projektje, amelyben gombából készítenek vegán bőröket, a megrendelőnek szükséges méretben, természetes színezéssel. Már dolgoznak is az anyag továbbfejlesztésén, például pókselyemmel keresztezik, hogy rugalmasabb, erősebb legyen. Ezek szuper dolgok szerintem, úgyhogy a hamarosan érkező Helsinki divathetes videómban be is mutatom őket.

Mit tehetnek a piac szereplői és mire jók az influencerek?

Segíthetnek szemléletet változtatni! Az első lépés, ahogy a Net-a-Porter kiadványának főszerkesztője, Lucy Yeomans fogalmazott, ha a márkák is belátják, hogy a műanyag nem menő, és a fogyasztók már nem erre vágynak, legalábbis nem a szűz formájában és eldobható verzióban. Szerencsére idén már menőbb vegán bőrrel dolgozni a tervezőknek, mint vinyllel és más, fényes anyagokkal! 

afew-store-sneaker-veja-v10-leather-extra-white-swedish-blue-white-315.jpgA francia VEJA márka vegán bőrből és fair trade anyagokból készült, biológiailag lebomló cipői az influencerek kedvencei idén, amit 2018-ban Meghan hercegné is viselt

De megkérdeztem egy szakértőt is a témában, Szentesi Rékát, aki a Fashion Revolution Hungary szakmai mentora, hogy szerinte miért volt jó kezdeményezés a műanyagmentes július, amit sokan ekéztek azzal, hogy nem az átlagembereken múlik a dolog.

Sz.R.: Bár a #műanyagmentesjúlius kihívásnak hamarosan vége, jó volt látni, hogy elárasztották a közösségi médiát az ezzel kapcsolatos tapasztalatok, eredmények, felmerülő kérdések. A kampány hasznosságát nem feltétlenül abban látom, hogy egy műanyagmenetes hónappal megváltanánk a világot, de nem is ez volt a célja. A kampány hashtaggel ellátott jelszóban (#műanyagmentesjúlius, vagy #plasticfreejuly) az a jó, hogy mérhetővé teszi, hogy vajon hányan csatlakoznak, vagy hányan beszélnek online felületeiken a problémáról. A kezdeményezés a közösségi média erejét használta ahhoz, hogy a problémára felhívja a figyelmet, sőt, ami ettől még fontosabb, hogy megoldásokat is kínált az egyén számára.

67470541_2584714174885620_6664566607936749568_n.jpgSzentesi Réka - Fotó: Jámbor Zsófi for Csalár Bence

Igen, láttam én is, hogy rengeteg csoport jött létre Facebookon, ahol ezzel foglalkoznak az emberek, tanácsokat osztanak meg, tippeket adnak azoknak, akik szeretnének tudatosabbak lenni. 

Sz.R.: Pontosan. Véleményem szerint a kampány egyik legfontosabb eleme az, hogy azok, akik csatlakoztak a műanyagmentes hónaphoz és saját oldalaikon megosztották ismerőseikkel, hogy ők hogyan csinálták, vagy milyen kérdésekbe, akadályokba ütköztek, képesek voltak valódi, a kis ember szintjén történő diskurzust elindítani a témában. Fontos haszna lehet még ennek a kihívásnak, hogy az, aki belevágott, olyan felismerésekkel és kihívásokkal találkozhatott a mindennapjaiban, amelyek valóban képesek mélyen gyökerező változást elindítani az egyén életmódjában. Úgy gondolom ugyanis, hogy csak az értő és tudatos figyelemmel lehet felismerni azt, hogy valóban mennyi felesleges műanyagszemetet termelünk, és hogy milyen nehéz elkerülni azt.

karina-tess-h14pfhlfr24-unsplash.jpgFotó: Karina Tess / Unsplash

Szerinted hogyan kapcsolódik a divatipar az egész #plasticfreejuly mozgalomhoz?

Sz.R.: A divatipar kapcsán a műanyagmentes július kampánya a csomagolóanyagok, nejlonzacskók, ruhacímkék kapcsán merülhet fel. Bár a mikroműanyagok és a műanyag származék alapanyagok komoly problémát okoznak a divatipar fenntarthatósága kapcsán, a műanyagmentes július kevésbé szólt erről a témáról. Ugyanakkor ez a hónap mégis hozott fontos híreket a divatipar fenntarthatóságával kapcsolatban. Az iparág egyik legbátrabb lépésének tartom, hogy a Swedish Fashion Council lemondta a soron következő divathetet és terveik szerint nem is fogják többé megszervezni. A lépéssel a szervezők felismerték, hogy az iparágnak változnia kell.

A hagyományos divatipari modell, amely két szezon köré épült már évek óta repedezik-töredezik, hiszen a felgyorsult fogyasztói szokásokkal ez a modell már nem tud lépést tartani, ha úgy tetszik, már nem fenntartható. A cél természetesen nem egy olyan modell kialakítása, amely tovább tudja fokozni a gyártási és fogyasztási kapacitásokat, sokkal inkább annak felismerése, hogy az új típusú fogyasztó számára a szezonális kollekciók már nem jelentenek semmit. A digitalizáció és a mesterséges intelligencia korában a szezonnélküli modellben hiszek, amely amellett, hogy képes kiszolgálni az új fogyasztói igényeket, azzal tud hozzájárulni a fenntarthatósághoz, hogy megelőzi a tonnaszámra a márkák nyakán maradt kollekciókkal kapcsolatos problémákat, úgy mint a felesleges gyártási folyamat és annak öko lábnyoma, textilhulladék és ruhaégetési procedurák.

love_your_mother.jpgFotó: @honeyarnold

Én pedig remélem, hogy ha már eladni nem tudják a cégek a ruhákat, találnak nekik valami jobb sorsot az azonnali pusztulásnál. Remek kezdeményezés szerintem az ausztrál Andie Halas ötlete, a Thread Together, amely a multik által égetésre-kidobásra szánt ruhákat adományozza egy jól felépített rendszer szerint jótékonysági szervezeteknek - álláskeresőknek, családon belüli erőszak áldozatainak, hajléktalanoknak, menekülteknek, börtönből szabadultaknak és még sok más rászorulónak. 

Remélem, ha eddig nem tettétek magatokévá a műanyagmentes szemléletet, akkor a következő időszakhoz inspirációt ad a cikkem!

Most pedig szavazzatok: